1 perspektíva nem elég – Egyedülálló összefogás Békéscsabán
|
| Békéscsabaiak aláírják a kódexet (fotó: Héra Gábor) |
A demokratikus együttműködés nem valósítható meg sem vezényszóra, sem egymástól elszigetelten dolgozó emberek, intézmények munkája által. Hasonlóképpen az oktatási diszkrimináció problematikája sem oldható meg kizárólag felülről érkező szabályozással. Békéscsaba lakói felismerték, hogy az oktatás társadalmi befektetés, melyet valamennyi résztvevő szempontjai és érdekei alapján érdemes alakítani. A Kurt Lewin Alapítvány külső támogatásával létrehozott egyedülálló, saját etikai kódexüket október 2-án tették nyilvánossá. Kezdeményezésük példaként szolgálhat bármely olyan közösség számára, amelynek tagjai felelősséget akarnak vállalni sorsuk alakulásáért, és nyitottak a partnerségre.
Míg bizonyos demokratikus alapvetések, például a szabad vallásgyakorlás joga, a tulajdonhoz vagy az utazáshoz való jog az elmúlt húsz évben a hétköznapi normarend részévé váltak, addig a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sokszor csak külső kényszernek és nem közös érdekként tekinti a társadalom számos szereplője. Közhelyszámba megy, hogy cigánynak születni Magyarországon eleve hátrányt jelent. Hátrány a lakóhely megválasztásában, az iskoláztatásban, a munkaerőpiacon vagy az egészségügyben. Azonban az már kevésbé közhely, hogy ennek mi az oka. Az 1perspektíva program alapvetése szerint a romák hátrányos megkülönböztetéséért nem szabad egyetlen embert sem felelőssé tenni. Ezzel szemben mindenki felelőssége az okok feltárása és kimondása.
„Nem büntetni, fenyegetni kell az embereket, hanem bevonni őket a döntéshozásba, lehetővé tenni számukra napi munkavégzésük kereteinek kitalálását, annak kimondását, hogy mi okoz gondot számukra.” – állítja Ligeti György, a Kurt Lewin Alapítvány elnöke, az 1perspektíva program vezetője.
Az egy éves folyamat során az alapítvány munkatársai nem csak az oktatási intézményeket vonták be a közös munkába, hanem minden olyan szervezet képviselőit, amelyek az ifjúsággal, gyerekekkel kapcsolatba hozhatóak, hiszen az oktatás világa korántsem ér véget az iskola falainál. Így többek között az önkormányzat, az egészségügy, a rendvédelem, a szociális ellátórendszer és a munkaerőpiac képviselői is részt vettek a problémák, igények feltérképezésében és a közösen vállalt alapok kialakításában. A program nem érinti a jogszabályokat, kötelező ereje nem a kilátásba helyezett jogi szankcióban, hanem az önkéntes és aktív részvételben rejlik: a résztvevők etikai kódexet hoztak létre, melynek megalkotásával és aláírásával elfogadták annak tartalmát, egyben közösségük – Békéscsaba városa – tagjaiként kötelezettséget vállaltak annak betartására.
Az etikai kódex október 2-ai átadásán a demokratikus párbeszéd jegyében többek között helyi szereplők tartottak előadást és kaptak visszajelzést olyan vendégektől, mint Lakatos Sándor a Gazdasági Minisztérium CSR igazgatója, Kállai Ernő kisebbségi és Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman. „A békéscsabaiak nem attól demokraták, hogy azt állítják magukról, ők megtalálták a megoldást, hanem éppen attól, hogy folyamatosan keresik azt a legkülönbözőbb társadalmi kérdésekben" – nyilatkozta Aáry-Tamás a kezdeményezés kapcsán.
A z etikai kódex megszületését, melyet október 2-án közel 40 békéscsabai intézmény munkatársa írt alá gerillakommunikáció is kíséri. A város utcáin matricák hívják fel a polgárok figyelmét a kezdeményezésre, és a projekthez kapcsolódó vírusfilm is útjára indult a neten.
A program weblapja: http://www.1perspektiva.hu/
A program az Európai Unió támogatásával valósult meg.
